Különcök karácsonyi fotóstúdióban

A karácsonyi fotóstúdió ötlete

A családom egyfolytában panaszkodott, hogy milyen régóta szeretnének néhány minőségi karácsonyi fotóstúdió minőségű képet magukról, amit esetleg továbbíthatnának az ismerőseinknek, meg Eufrozina néninek és Bendegúz bácsinak, akik ugyan nem az ismerőseink, csupán az utcában lakó mocskolódó szomszéd gazdag szülei, akik minden csúnya, ostoba, rágalmazó pletykát elhisznek rólunk és jelenleg életcéljuk, hogy elérjék a kilakoltatásunkat…

Na, szóval, én is úgy gondolom, hogy talán, ha látnának pár rendes, kulturált, minőségi felvételt rólunk, amiről sütne a boldogság és egymás szeretete, akkor esetleg felülvizsgálnák a kártékony előítéleteiket és végre komolyan elgondolkodnának a szóbeszédek igazságtartalmán. Erősen hiszek abban, hogy minden emberben van valami jó, még bennük is, csak néha nehéz észrevenni. Úgy tűnik a drágalátos szomszédunk elintézte, hogy nekik is nehezükre essen meglátni bennünk a pozitív dolgokat. Ez ellen viszont lehet küzdeni. Egy jó kép bizony minden szónál többet mondhat.

Izgatottan láttam neki az ötlet megvalósításához. Viszont rájöttem, hogy a lakásunkban nincs elég nagy tér és hangulat ehhez. Gondolkodóba estem. Ekkor ötlött fel bennem a karácsonyi fotóstúdió gondolata.

A karácsonyi fotóstúdió felmerülése egy puncspartin

Már korábban hallottam erről a lehetőségről, amikor egy péntek esti puncsozás keretében felmerült a téma. Károly bácsi ugyanis félrenyelt egy uborkát és miközben levegőért kapkodott a feje élénk paradicsompiros színt vett fel ezzel mindenkinek eszébe juttatva a karácsonyt és az ezzel járó dolgokat. Kármen néni felém is fordult (Károly bácsi fejének színe ekkor már a lila felé tendált.) és fél szemöldökét felvonva kérdezett rá, hogy mégis mikorra várható, hogy a családom végre az épeszűek táborába sorolható legyen. Álltam a pillantását és megrántottam a vállamat. Engem csak ne faggasson! Igyekeztem elterelni a témát és szóbahoztam kicsiny családom kívánságát a karácsonyi fotózással kapcsolatban. Mindenki elhallgatott, még Károly bácsi is abbahagyta egy pillanatra a fulladozást és kíváncsian várta a fejleményeket.

Kármen néni csak hápogott… Irén kisasszony ellenben felélénkült. Javasolta a karácsonyi fotóstúdió ötletét. Azt mondta, hogy a fények, a díszlet és a kellemes környezet segítségével biztosan jobb képeket készíthetnénk, mint a jelenlegi szűk, sötét, nyirkos kis lakásunk helyszínén. Teljes mértékben egyet értettem vele. A karácsonyi fotóstúdió ötlete egyre izgalmasabbnak ígérkezett. Úgy éreztem ideje megfelelő helyszínt keresnem a fantasztikus képek elkészítéséhez. Károly bácsi időközben kiköhögte a cigányútra ment uborkát, úgyhogy azonnal fel is keltem az asztaltól.

A karácsonyi fotóstúdió és a családom

Hazaérve azonnal előterjesztettem szeretett családomnak a terveimet. Azt hittem, hogy mindannyian támogatni fognak, de súlyosan tévedtem. Kifogásolták, hogy talán túlságosan messze lesz a helyszín, túl drága a bérlés és volt, aki egyenesen visszakozott, mondván, hogy neki tulajdonképpen sosem volt szüksége hangulatos, karácsonyi fotóstúdióban készült képekre.

Nagyon meglepődtem, de azért igyekeztem összefoglalni számukra a dolog előnyeit, hátha sikerül jobb belátásra bírnom őket. Megmutattam nekik az internet segítségével talált oldalt, ahol szerintem minden dolog megfelelt az elvárásainknak a helyszínnel kapcsolatban: https://www.g3studio.hu/karacsonyi-fotostudio/

A karácsonyi fotóstúdió előnyei

  • Profi eszközök – amelyekkel hatékonyabb és gyorsabb a munka
  • Számtalan karácsonyi és egyéb kellék, többféle stílusban
  • Egyszerre akár több helyszínt is berendezhetsz
  • Hatalmas, jól megvilágítható terek
  • Profi asszisztencia

A fentebb felsorolt pontokat mind felsoroltam a családomnak a karácsonyi fotóstúdióval kapcsolatban és ez végeredményben meghozta a várt sikert. Mindegyikük szedelődzködni kezdett. Kocsival indultunk útnak.

A karácsonyi fotóstúdióban való fotózás

Mikor megérkeztünk az előre egyeztetett időpontban a karácsony fotóstúdióhoz, a családom egészen elámult a látványon. Na, itt nem lehetett arra panaszkodni, hogy kevés a fény vagy a hely. Én, személy szerint mindent tökéletesnek találtam. A lányok vad sminkelésbe kezdtek, mi a fiúkkal együtt a díszleteket néztük át. El kellett döntenünk, hogy milyen hátteret szeretnénk berendezni a fotózáshoz. Nekem a legjobban a fehéres háttér mellett álló, arany díszekkel megbolondított karácsonyi koncepció tetszett.

Szerencsére a többieknek is ez fogta meg leginkább a fantáziáját, így nem kellett sokáig győzködnöm őket az álláspontomról. A fotózás hosszú órái pillanatoknak tűntek csupán. Sokat nevettük, bohóckodtunk és átnézve a képeket, a végeredmény magáért beszélt. Egészen biztos voltam benne, hogyha még Eufrozina néni és Bendegúz bácsit nem is sikerülne meggyőznünk a képekkel arról, hogy normális, igyekvő család vagyunk, akiknek nem a hobbija a szomszédok bosszantása és a legjobban arra vágynánk, ami az előhívott fényképeken lévő arcokon tükröződik.

Szeretetre.

Boldogan néztem végig a családomon és hirtelen már nem is aggódtam mások véleménye miatt.

This entry was posted in General. Bookmark the permalink.